Madách Imre: Az ember tragédiája

Ide írhatod maximum 250 karakter hosszúságban a honlap leírását ill. szlogenjét. A leírás fontos a weboldal látogatottá tételében, ezért érdemes jól megszövegezni.

ÁDÁM 
Őrjöngő röptünk, mondd, hová vezet? 

LUCIFER 
Hát nem vágytál-e, menten a salaktól, 
Magasb körökbe, honnan, hogyha jól 
Értettelek, rokon szellem beszédét 
Hallottad? 

ÁDÁM 
Az igaz, de ily ridegnek 
Nem képzelém feléjök útamat. 
E tér oly puszta, ollyan idegen, 
Mint hogyha szentségsértő járna benne, 
S keblemben két érzés küzdelme foly: 
Érzem, mi hitvány a föld, hogy magas 
Lelkem lezárja, s vágyom el köréből; 
De visszasírok, fáj, hogy elszakadtam. - 
Ah, Lucifer! nézz csak földünkre vissza, 
Először a virág tűnt el szemünkből, 
Aztán az erdők rezgő lombjai; 
A jólismert táj száz kedves helyével 
Jellem nélkűli síksággá lapult. 
Mi érdekes volt, minden elmosódott. 
Most már a szirt törpül le rossz görönggyé, 
A villámterhes felhő, melyben ott lenn 
Szent szózatot sejt a pór s megriad, 
Mi nyomorú párázattá silányul. 
A bömbölő tenger végetlene 
Hová, hová lett? szürke folt gyanánt áll 
A gömbön, mely keringve elvegyül 
Milljó társ közt, s az volt egész világunk. 
Óh, Lucifer, aztán meg ő, meg ő - - 
El kelle tőlünk annak is maradni? - - 

LUCIFER 
Emelkedett szempontunkból, hiába, 
Először a báj vész el, azután 
A nagyság és erő, míg nem marad 
Számunkra más, mint a rideg matézis. - - 

ÁDÁM 
A csillagok megettünk elmaradnak, 
S nem látok célt, nem érzek akadályt. 
Szerelem és küzdés nélkül mit ér 
A lét. Hideg borzongat, Lucifer! 

LUCIFER 
Ha eddig tartott csak nagy hősiséged, 
Úgy térjünk vissza porban játszani. 

ÁDÁM 
Ki mondja ezt? előre hát, előre: 
Csak addig fáj, míg végképp elszakad, 
Mely a földhöz csatol, minden kötél. - 
De, hajh, mi ez, lélekzetem szorul, 
Erőm elhágy, eszméletem zavart, 
Több volna-é mesénél Anteus, 
Ki addig élt csak, míg a föld porával 
Érintkezett? 

A FÖLD SZELLEMÉNEK SZAVA 
Igen, több az mesénél. 
Te ismersz már, a földnek szellemét, 
Csak én lélekzem benned, tudhatod. 
Itt a sorompó, eddig tart hatalmam, 
Térj vissza, élsz - hágd át, megsemmisülsz, 
Mint ázalagféreg, mely csöpp vizében 
Fickándozik. - E csepp a föld neked. - 

ÁDÁM 
Dacolok véled, hasztalan ijesztesz, 
Testem tiéd tán, lelkem az enyém, 
A gondolat s igazság végtelen, 
Előbb megvolt az, mint anyagvilágod. 

A FÖLD SZELLEMÉNEK SZAVA 
Hiú ember! próbáld, s szörnyet bukol. 
Előbbvaló-e rózsánál az illat, 
Alak a testnél, s napnál a sugára? 
Óh, hogyha látnád árva lelkedet 
A végtelen űrben keringeni, 
Amint értelmet és kifejezést 
Keres hiába, idegen világban, 
S nem érez többé semmit és nem ért, 
Megborzadnál. Mert minden felfogás 
És minden érzés, mely benned feszül, csak 
Kisúgárzása e csoport anyagnak, 
Mit földednek hívsz, s mely ha más leendne, 
Nem létezhetnék többé, véled együtt. - 
A szépet, rútat, üdvöt és pokolt 
Csak szellememtől vontad el magadnak, 
Mely kis hazádnak rendét lengi át. - 
Óh, ami itten örökös igazság, 
Egy más világban az tán képtelen, 
És a lehetlen tán természetes. 
A súly nem létez, a lét nem mozog, 
Mi itten lég, az ott tán gondolat, 
Mi itten fény, az ottan hang talán, 
S jegecül tán, mi itten nőve nő. - 

ÁDÁM 
Nem tántorítsz el, lelkem felfelé tör. - 

A FÖLD SZELLEMÉNEK SZAVA 
Ádám, Ádám, a végső perc közelg: 
Térj vissza, a földön naggyá lehetsz, 
Míg, hogyha a mindenség gyűrüjéből 
Léted kitéped, el nem tűri Isten, 
Hogy megközelítsd őt - s elront kicsínyül. - 

ÁDÁM 
Ugyis nem ront-e majd el a halál? - 

A FÖLD SZELLEMÉNEK SZAVA 
A vén hazugság e hiú szavát 
Ne mondd, ne mondd, itt a szellemvilágban - 
Egész természet átborzadna tőle. - 
Szentelt pecsét az, feltartá az Úr 
Magának. A tudás almája sem 
Törhette azt fel. 

ÁDÁM 
Majd én feltöröm. 
(Továbbrepülnek. Ádám egy sikoltással megmerevül.) 

Végem van! 

LUCIFER (kacagva) 
Győzött hát a vén hazugság. - 
(Amint Ádámot eltaszítja magától.) 

E báb-istenség most már elkeringhet 
Az űrben, új bolygóként, mellyen újra 
Számomra fog tán élet fejledezni. - 

A FÖLD SZELLEMÉNEK SZAVA 
Korán a káröröm még, Lucifer! 
Csak érinté az idegen világot, 
Nem oly könnyű országomból kitörni. - 
Honos szózat hív, térj, fiam, magadhoz! 

ÁDÁM (eszmélve) 
Élek megint. - Érzem, mert szenvedek, 
De szenvedésem is édes nekem, 
Oly iszonyatos az, megsemmisülni. - - - 
Óh, Lucifer! vezess földemre vissza, 
Hol oly sokat csatáztam hasztalan, 
Csatázzam újra, és boldog leszek. - 

LUCIFER 
S e sok próbára mégis azt hiszed, 
Hogy új küzdésed nem lesz hasztalan? 
S célt érsz? Valóban e megtörhetetlen 
Gyermekkedély csak emberé lehet. - 

ÁDÁM 
Korántse vonz ily dőre képzelet, 
A célt, tudom, még százszor el nem érem. 
Mit sem tesz. A cél voltaképp mi is? 
A cél, megszűnte a dicső csatának, 
A cél halál, az élet küzdelem, 
S az ember célja e küzdés maga. 

LUCIFER 
Valóban szép vigasz, már hogyha még 
A harc eszméje volna legalább nagy, 
De holnap gúnyolod, miért ma vívsz, 
Gyermekjáték volt, ami lelkesített. - 
Nem vérezél-e el Chaeroneánál 
A megbukott szabadság védletében, 
És Constantinnal nem küzdél-e később, 
Világuralmát hogy megalapítsd? 
Nem vesztél-é el hitmártír gyanánt, 
S később a tudománynak fegyverével 
Nem álltál-é a hitnek ellenében? 

ÁDÁM 
Igaz, igaz, de mindegy, bármi hitvány 
Volt eszmém, akkor mégis lelkesített, 
Emelt, és így nagy és szent eszme volt. 
Mindegy, kereszt vagy túdomány, szabadság 
Vagy nagyravágy formájában hatott-e, 
Előre vitte az embernemet. - 
Óh, vissza hát a földre, új csatára. - 

LUCIFER 
S feledted-é már a tudós szavát, 
Ki felszámolta, hogy négy ezredévre 
Világod megfagy - a küzdés eláll? 

ÁDÁM 
Ha tudományunk nem dacol vele. 
De fog dacolni, érezem, tudom. - 

LUCIFER 
S aztán? - Van-é küzdés, nagyság, erő 
A mesterkélt világban, mellyet az 
Ész rendezett teóriáiból, 
S melyet magad szemlélhetél imént. - 

ÁDÁM 
Csak mentse meg a földet - elmulik 
Az is, mint minden, ami hívatását 
Betölté, s akkor újra felmerűl 
Az eszme, melly éltet lehel reája. 
Vezess csak vissza, égek látni már, 
A megmentett földön mi új tanért 
Fogok fellelkesülni. 

LUCIFER 
Vissza hát! -

Read more: http://ember-tragediaja.hupont.hu/14/tizenharmadik-szin#ixzz3caNOmGIy

 



Weblap látogatottság számláló:

Mai: 2
Tegnapi: 13
Heti: 19
Havi: 18
Össz.: 10 436

Látogatottság növelés
Oldal: Tizenharmadik szín
Madách Imre: Az ember tragédiája - © 2008 - 2024 - madachimre-ember-tragedia.hupont.hu

A HuPont.hu az ingyen weblap készítés központja, és talán a legjobb. Ingyen weblap

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat

X

A honlap készítés ára 78 500 helyett MOST 0 (nulla) Ft! Tovább »